Ennyiért ajándék – Koch, Prémium Cabernet Franc 2011

Ezernégyért vettem a Váci úti Arzenálban, és először azt hittem, elárazták – de valójában a pincénél sem kerül egy ezresnél többe. A Koch Borászat 2011-es Prémium Cabernet Franc-ja nem fogja, nem is akarja a világot megváltani, de a hétköznapokban jó barát lehet.

koch-cabernet-franc

Koch Csaba Év Bortermelője Magyarországon jelölésére sokan szerintem legalább annyira felhördültek, mint egykor Gálné Dignisz Éva, vagy legutóbb Szöllősi Mihály ugyane versenyen aratott diadalára, ami részben érthető. Egyik borász sem célozta meg a közepesnél magasabb nívóra törekvő vendéglátói szegmenst, és mivel boraik főként áruházakban leltek gazdára, a borszakma hangadói (akik sok esetben csak a jéghegy csúcsát szondázzák) vagy nem foglalkoztak velük érdemben, vagy méltatlan, sértő címkékkel látták el nevezetteket. De ez teljesen jól van így. Legalább van miről vitatkoznunk.

Máskülönben nekem ilyenkor az az elnyomhatatlan késztetésem szokott támadni, hogy az eltartott kisujjamat saját magam törjem le, a fintorgó, biggyesztett ábrázatomat önmagam akasszam vissza a fogasra, hogy aztán őszinte lelkesedéssel csavarjak ki HÉV-vel Szigetcsépre, a Hajós-bajai süppedős terroirra, le a “historikus hangulatú” mátrai Zichy pincébe. Végig kell szagolni-köpni a gazdák összes büszkeségét helyben; meg kell dicsérni mindenki pörköltjét, lányát, traktorját; rendes munkát kell végezni.

A foglalat valahogy így hangzik: mindhárom borászra a tudatosan felépített, szigorúan a piaci átlagigény szerint elkészített szortiment jellemző, amelyben az úgynevezett “tömegborok” éppúgy fellehetők, mint a viszonylagosan értett “csúcstételek”. Viszonylagosan, mert utóbbiak nem feltétlenül tanúskodnak olyan komplexitásról és nem minden esetben adnak olyan maradandó borélményt, mint azt egy-egy ünnepelt, a magas gasztronómia csúcsait már bőven meghódító kispince néhány, kis mennyiségben elkészített boránál megszokhattuk. Speciel ez a három borász tényleg a korrekt minőség, a megkérdőjelezhetetlen aromatikai tisztaság biztosítására, az áruházi igények kiszolgálására törekszik, majd visszaforgat, fejleszt, bioműveléssel kísérletezik, helyben pedig tisztességes, jól felépített vendéglátást biztosít.

Amiért ezek a borok jó eséllyel sosem fogják megkarcolni a szakma hangadóinak ingerküszöbét, azért van, mert a prémium gasztronómiai szegmens többnyire úgy működik, hogy azoknak a boroknak biztosít lehetőséget, amelyeket csak étterembe, borbárokba, szaküzletekbe szánt a termelő – és semmi esetre sem áruházba. Ennek oka világos, nem? “(…) étterembe meglepetésekért járnak az emberek. Újdonságokért” mondják az okosak.

Kóstolási jegyzet

Koch – Prémium Cabernet Franc 2011

Epres, feketecseresznyés, borsos és kezdődően dohányos is. Érett bor, jó kondiban van. Semmi sem hangsúlyos benne; a gyümölcsösség nem megy el lekváros irányba, az alkohol moderált, a hordófűszeresség szintén mértéktartó. Van sav, van a kortynak tartása, széle, hossza, boltozata. Egyensúlyos, tankönyvi alap cabernet franc. Mint említettem, az Arzenál áruházakban 1400 forint körül juthatunk hozzá, a pincénél pedig pont egy ezres. 83 pont