Még az idén elkészülhet a szőlészeti-borászati stratégia

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Földművelésügyi Minisztérium (FM) együttműködésével a remények szerint még az idén elkészül a szőlészeti-borászati ágazati stratégia – mondta az FM eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára szerdán Szekszárdon.

gal-peter

Gál Péter eredetvédelemért felelős helyettes államtitkár (fotó: innen)

Gál Péter a Pécsi Tudományegyetem szekszárdi karán a borászat új trendjeiről rendezett konferencián hozzátette: a stratégia jövőképének legfontosabb eleme, hogy a borászatnak legyen egy kelendő terméke, amelyet a piac megfizet, és amely biztosítani tudja a ágazat jövedelmezőségét.

Elmondta, az illatos fajtákat, a kékfrankost és a nagy fehérborokat, az olaszrizlinget, a hárslevelűt és a furmintot érdemes előtérbe helyezni, de ide tartozhatnak a rozék és a kékfrankos alapú házasítások is, főként a bikavér.
Fontos, hogy ezekkel a borokkal versenyelőnyünk legyen, és nemcsak a döntő hányadot kitevő magyar piacon – mondta, s úgy vélte, a változatos hazai termőhelyi adottságok miatt a felsorolt fajták megfelelnek a versenyelőny kritériumának.

Gál Péter ismertetése szerint a stratégia további fontos része a borászatok hatékony működése, a magas szintű szakigazgatás és a jól működő közösségi bormarketing. A magyar borászatok – eltekintve néhány nagy cégtől – nem tőkeerősek, és a piaci jelenlét erősítésére nem maradnak forrásaik – mutatott rá.

A magyar bor legfontosabb piaca Magyarország, de a külföldi piacoktól sem lehet eltekinteni – húzta alá, megemlítve az egyesült királyságbeli, a német és a skandináv piacokat, ahol jelentősen tudna nőni a magyar bor értékesítése. A siker záloga az állandó és szervezett jelenlét – hangsúlyozta.

A helyettes államtitkár előadásában szólt arról, hogy a hazai szőlőterületek nagysága 2012 után ismét nőtt: 2013-ban 61 223 hektáron, 2014-ben 63 285 hektáron termesztettek szőlőt. Magyarország a világ 16. legnagyobb bortermelője, a világ bortermelésének 1 százalékát, az Európai Unió termelésének 1,5-2 százalékát adja. “Ezért nem reális cél, hogy minden nyugat-európai áruház polcain ott legyen nyolc karton magyar bor. Arra vagyunk jók, hogy a piaci réseket kitöltsük” – fogalmazott.

Ismertetése szerint a hazai borok exportátlagára is jelentősen elmarad a világátlagtól: míg utóbbi 2013-ban 2,62 euró volt literenként, a magyar boroké egy euró körül alakult. Gál Péter szerint ez azt mutatja, hogy a hazai borászatoknak sokat kell tenniük azért, hogy magasabb hozzáadott értéket állítsanak elő.

Az eredetvédelemről szólva megjegyezte: vannak, akik soknak tartják a 22 magyar borvidéket, de nem a borvidékek száma a fontos, hanem az, hogy jellegzetes termékük legyen. Jelenleg azonban a borfajták termékleírásainak jelentős része azt mutatja, hogy az adott termelő közösség nem tudja eldönteni, hová pozícionálja borait.

Gál Péter kitért arra is, hogy a jövedéki törvény előkészületben lévő módosítása után a bortermelők 90-95 százaléka valószínűleg kikerül a jövedéki körből. A stratégia céljainak megvalósulását segíti az is, hogy a borászati beruházásokra a következő öt évben húszmilliárd forint áll rendelkezésre – mondta a helyettes államtitkár.

MTI alapján