Kadarka-helyzetkép 2015

Május 8-án Mészáros Gabriella nemzetközi borakadémikus tartott szűk körű kadarka-mesterkurzust a Corinthia Hotelben, a Szekszárdi kulcs a szívedhez elnevezésű sétáló kóstolót megelőzően. A Borkollégium alapító-tanárával annak próbáltunk utánajárni ezen a kis tanácskozásfélén – több mint tízen összegyűlve, 15+1 tételt alaposan átbeszélve –, hogy hol tart most a kadarka mint olyan, van-e jól kontúrozott etalonképe, s ha van, a realitás mennyire közelíti azt meg.

kadarka-7

Ha van napjaink borszakértésében igazán izgalmas munka – még ha csak amolyan asztal mellett, zakóban végzendő is –, akkor egy szűk körű fajtatanácskozást, helyzetkép-értékelést mindenképp annak neveznék. Sok okos ember – és érthetetlen módon én –, arról értekezik, hogy ezek az autentikus kárpát-medencei szőlőfajták hol tartanak most, már ami a vonatkozó stíluskimunkálást illeti. Volt már részem ilyenben a furmint, az olaszrizling, aztán a kékfrankos, de a bikavér vagy a rozé műfaja kapcsán is, most pedig a kadarka került górcső alá.

Alapozás

A fentiek kapcsán korábban sem tudtam maradéktalan elégedettséggel nyilatkozni, és sajnálatos módon a helyzet most is hasonló. Szeretjük ezeket a mi kis kárpát-medencei gyöngyszemeinket egy – szerintem kártékony – misztikus köddel beborítani; ó, a furmint Tokajban meg az olaszrizling Csopakon – magaslatok, magaslatok mindenfelé! Másfelől: kényszeresen és rossz beidegződésből mindig csak hasonlítgatjuk ezeket a fajtákat a nagy világfajtákhoz (félreértés ne essék, nekem is mániám ez). A stratégiánk így mindig csak felzárkózó, nem pedig megalapozó. Közben meg: hasonlítgatás ide, megalapozás oda, végül csak úgy van, hogy megyünk, megyünk a saját fejünk után; hordózunk ész nélkül, macerálunk feszt, a 15-ös szeszt meg szépen elkenjük valami banalitással, hogy a Nagy Bor, kérem, annak mindene nagy. (Akinek nem inge, ugye…)

kadarka-6

A mesterkurzus sora

Az én olvasatomban egy megalapozó stratégia mögött eleve az a háttérelv húzódik meg, hogy a borász a fogyasztónak készít bort; a fogyasztó ízlése vezeti, nem a sajátja. Egy borvidék mezoklimatikus, talajtani adottsága persze olyan, amilyen, és ha becsúszik egy baromi meleg és száraz év, Villányban a 15-ös szeszt is úgy kell aposztrofálnunk: moderált. De hogy a filmrétegszerű, vaskos és durva, smirglipapír-minőségű csersavak, a hordódongából eredeztethető, uralkodóan fás aromatika miatt a műhelyben az elavult folyamatábrát le kéne már cserélni egy frissebbre, az száz – és pontosan tudja mindenki, miről beszélek.

De igazából nem fanyalogni akarok.

Jó, ha folyton emlékeztetjük rá magunkat: Magyarországon még mindig csak 25 éve létezik (újra) minőségi borkészítés, és ebből meglehet, bizonyos borvidékek tekintetében az első 10-12 év kapásból kuka. Egy nagy, fejlődő, formálódó, alakzatait kereső massza kellős közepében állunk csizmaszárig. A szemünk láttára finomodik a furmint, az olaszrizling és a kékfrankos stílusa, válik precízebbé a bikavér minőségbiztosítása, jön létre a Villányi Franc brandje vagy a szekszárdi silleré (Fuxli).

És ugyanez a helyzet a kadarkával is.

Mi legyen belőle?

Valami, ami nagyban hasonlít a pinot noirra? Egy kecses, csersavkészletében szerény, gyümölcs- és fűszerhangsúlyos, könnyen fogyasztható bor, vagy egy robosztus, magas alkoholfokú, nehézkesen telt, bántóan túlextrahált, lecsengésében hordódonga-kesernyétől megrútult ital?

kadarka-2

Kadarka mesterkurzus

Persze, hogy az előbbi. És azért persze, mert ebbe az irányba, a könnyedség, a jól ihatóság, a gyümölcshangsúly és az alacsony alkoholfok irányába halad a fogyasztói ízlés. Nemcsak a kadarka, egy cabernet franc esetében is. Az ember, úgy tűnik, ilyen szoftverrel fut atomi szinten. Az egyre könnyebb dolgokat szereti. Ételben is, zenében is, irodalomban is – miért lenne hát mindez másképp a bornál? Én ezt még nem, vagy nem pont ezt nevezném regressziónak, mindamellett, hogy a kor, amelyben élünk, száz oldalról mutatja sebzett és gyógyíthatatlan, elgörbült és kiegyenesíthetetlen voltát. De ez egy másik beszélgetés témája. Lássuk, hogyan is néz ki ma egy Nagy Kadarka-Keresztmetszet.

Szekszárd, a bölcső

Kadarka természetesen nem csak Szekszárdon található, de mindazok, akik egyfajta megalapozó stratégia szerint gondolkodnak ma, a fajta primordialitását e borvidékben látják – már ami az újkori, prémium minőséget célzó honi borkészítést illeti. (Az egri borvidék neve szokott még ilyenkor előkerülni, de erről később.) Történetéről elég most annyi, hogy a kadarka délről, közelebbről a Balkáni-félszigetről érkezett hazánkba a 18. században, feltehetőleg szerb (rác) közvetítéssel. Késői érésű, rothadékony, fagyérzékeny fajta. Úgy két évtizeddel ezelőtt Magyarország legelterjedtebb vörösborszőlője volt, mára azonban a kékfrankos megelőzte. (A kékfrankost csak Sopron több, mint 1000 hektáron termeszti).

kadarka-8

Mészáros Gabriella AIWS, a mesterkurzus elóadója

Mészáros Gabriella elmondása szerint jelenleg mintegy 800 hektáron foglalkoztatnak Kadarkát a Kárpát-medencében, amelynek nagyjából egytizede található Szekszárdon. A múltkori Koch-portrémaban megemlítettem a vaskúti kadarkát, mint a Hajós-Bajai borvidék egykori üdvöskéjét. A vaskúti kadarka ma már talán fogalmi szinten is egyre kevésbé létezik, Hajós-Baja ugyanakkor még mindig előszeretettel termeszti a kadarkát, s meglehet, nem hiábavalóan. Kevés igazán megbízható termelőt ismerünk onnan, ez igaz, Egerből ugyanakkor annál többet, akik bizonyos évjáratokban egészen kiváló kadarkákat nevelnek ki az ottani meszes talajról. Mészáros Gabriella szerint ezek ásványosságuk, ízmélységük, szerkezeti adottságaik tekintetében sokszor szekszárdi társaik fölé képesek emelkedni, s bár nem tette hozzá a tanárnő, minden bizonnyal ő is úgy gondolja: konstans, megbízható minőséget mégiscsak Szekszárd képes produkálni. De maradjunk az E/1-nél: én egészen biztosan így gondolom.

A tanárnő előtt Heimann Zoltán is intézett néhány szót május 8-án kis kadarka-gittegyletünkhöz. Az ismert szekszárdi termelő elmondta: a kadarka jövőjének, minőségi előrehaladásának záloga a klónok tudatos kezelésében és kiválasztásában keresendő. Több kutatóintézet – így a Pécsi Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet – is folytat kísérleteket különböző klónokkal, melyek nagyban elősegítik az egyre korrektebb kadarka-kép létrejöttét.

kadarka-1

Heimann Zoltán

De hogy pontosan milyennek is kellene lennie a modern kadarkának? Nos, a fent elmondottakon túl – Mészáros Gabriella megjegyzéseit is figyelembe véve – : a kadarka jelenkori etalonképe mindenképpen gyümölcsös és fűszeres kell legyék (aszalványos, rumpuncsos jegyek nélkül), mennyiségre szerény, minőségre bársonyos tanninú, alkoholra maximum 13,5%-os, összességében savvezérelt, könnyen fogyasztható.

15+1 kadarka Szekszárdról

Mészáros Pál Borház – Kadarka Rosé 2014

A 2014-es évjárat meglehetősen problematikus volt: sok eső esett, a nap keveset sütött, a borászok kínjukban a mellükről már a szőrt is kitépték. Aztán aki igazán szar helyzetbe került, megpróbált a vörösbornak való szőlőjéből rozét készíteni, veszteségminimalizálási alapon. És hát – kis retorikai túlzással – vannak ők meg a Mészáros Borház. Pali bácsiék ugyanis egy olyan stabil rozét tettek le az asztalra ebből a könyörtelenül rossz évjáratból, hogy a tíz ujját mindenki megnyalhatja utána. Gazdagon fűszeres és epres, kezdődően rózsaszirmos rozéjuk élénk, kellemes savú, ízgazdag és megunhatatlanul finom. 82 pont.

Dúzsi Pince – Kadarka Rosé 2014

Dúzsi Tamásék viszont megszenvedhettek ezzel a 2014-es évvel, legalábbis ami a kadarka rozéjukat illeti. Elsőre fojtott illatképű, másodjára bizonytalan aromatikájú, harmadjára egyértelműen éretlen és zöld paprikás és pharmakon-jellegű. Mit mondhatnánk? Néha még Messi is leszerepel. (Megj.: Hala Madrid!) 73 pont.

Eszterbauer Pince – “Sógor” Szekszárdi Kadarka 2013

Eszterbauer János alap kadarkája a “Sógor”. De hadd fogalmazzam ezt újra:: A Kadarka Alapja Eszterbauer Jánosnak ez a “Sógor” nevű bora. Főként meggyes és csipkebogyós, kezdődően cayenne borsos az illata. Tiszta ízképű, csersavérzetre selymes, hangulatra könnyed, utóízében a közepesnél hosszabb, fanyar érzetű, remek, de még milyen remek bor! 85 pont.

Eszterbauer Pince – “Nagyapám” Szekszárdi Kadarka 2013

A “Sógor”-hoz képest mélyebb illat- és ízvilágú, karakteresebb bor a “Nagyapám”. De hát a Mester éppen ennek megfelelően hegesztette ezt össze; minőségi értelemben egy komplexebb, sűrűbb szövetű kadarka ez. Talán kicsit túl sűrű is. Tanninjai, igaz, nem bántóak, az előzőnél mégis jócskán vaskosabbak, a szerkezeti egyensúly ugyanakkor a “Nagyapám” esetében is szépen fennáll. Érett meggyes és fekete cseresznyés, szederleveles és érintésnyit vaníliás az aromaképe. Azt hiszem, fiatal még. Két évig eldugni! 84 pont.

Dúzsi Pince – Szegzárdi Kadarka  2012

Mind a két palackot ki kellett bontanunk. Az első éretlen szilvásnak és égetett gyufásnak mutatkozott, de sajnos a második – a kék szirmos floralitáson, cseresznyés gyümölcsösségen túl – is bizonytalanul gyógyszeresnek hatott. 78 pont.

Takler Pince – Kadarka 2012

Mindkét palack élvezhetetlen volt. Megnéztem, a Bortársaság mit szeretett benne. Nos, piros bogyósokat meg eleganciát. Mi egyöntetűen illathibásnak ítéltük meg, amely illathiba egy rettentően kellemetlen animalitásban mutatkozott meg. Volt, aki rögtön brettet kiáltott. Én az ilyen kijelentésekkel szeretek óvatosabban bánni, mindenesetre remélem, a sorsnak csak valami hülye hullámzása sodorta felénk ezt a két palackot, Takleréktől ugyanis nem megszokott az ilyesmi. Én legalábbis nem szoktam meg. 

Mészáros Pál Borház – Szekszárdi Kadarka 2012

A mészi kadarka nevű kadarka klón Mészáros Pál saját szelekciója, de ennél triviálisabb megjegyzést igyekszek ma már nem eszközölni. A bor meggyes, már-már erdei gyümölcsös, mi több, kezdődően tejszínes, édeskés illatképű. A korty savhangsúlyos, visszafogott tanninú (minőségre még nem a legfinomabb). Ízében kirobbanóan gyümölcsös, szárított barna fűszeres, szerkezetét tekintve egyensúlyos, jó ivású. 85 pont.

Heimann Családi Birtok – Szekszárdi Kadarka 2011

Mély illatképű, érett hangulatú, cseresznyés, csipkebogyódzsemes, gazdagon fűszeres ízképű tétel, amely remek hordómunkáról tanúskodik. Teste valahol a közepesen telt és a telt között van félúton, csersavai finomak, egyensúlya briliáns. Ezzel együtt: maradtak még benne élek. Érjen még 1 évet? Érjen. Most már várjuk ki a végét! 87 pont.

Schieber Pincészet – Szekszárdi Kadarka 2011

Égetett gyufás, égetett gumis, füstös, zéró gyümölcsös aromaprofilú bor. A tanninja rettentően szárít, savai csúnyák, szúrósak. Halvány színe arról árulkodik, hogy nem extrahálták túl. Sokáig tartották volna hordóban? Esetleg nem volt elég tiszta a hordó? Nem tudom. Ezek valójában azok a kérdések, amelyeket a mesterkurzus során a meghívottak fogalmaztak meg, én csak visszhangzom őket. 73 pont.

Heimann Családi Birtok – Szekszárdi Kadarka 2007

Gombás, szárított faleveles, meggyes, csipkés, kezdődően dohányos illatképű bor. A korty koncentrált, kezdődően konyakos, szárító tanninú, telt testű, aszalt gyümölcsös ízképű. Túl a csúcsán, ezt színének téglás reflexei is sejtetik, de még rengeteg élvezetet rejt magában. Ha tartom magam a bevezetőben felvázolt kadarka-képhez, annak körvonalaiból ez a bor már jócskán kilóg (fölfelé), de ha elvonatkoztatok ettől a betyár fajta-fixációtól, akkor azt mondhatom: nagyszerű vörös ez. 86 pont.

Bodri Pincészet – Szekszárdi Kadarka 2009

Túlérett piros bogyós gyümölcsök az illatában, borsos, szárított barna magvas, kivált koriandermagos kísérettel. A korty aszalt gyümölcsös, de szerethető. Az alkohol billenti némiképp az egyensúlyt, amihez, ha hozzávesszük a tanninstruktúra viszonylagos bárdolatlanságát, konstatálhatjuk: a hőn áhított kadarka-képtől messzire sodródtunk. Ezzel együtt: vannak erényei a bornak, és lehet kedvelni, kétségtelen. 83 pont.

Vida Családi Birtok – Öreg Tőkék Kadarkája 2007

Ahogy az évjáratokban lépegetünk visszafelé, kritikai hajlamunkat azzal arányos mérték szerint kell zaboláznunk – már ha a bevezetőben említett, a szemünk láttára formálódó hazai borvilág (formálódó borkészítés) sajátosságaival szemben továbbra is együtt érzők kívánunk maradni. Mert az egy dolog, hogy egy 2007-es szekszárdi kadarka, mint a cövek, úgy tud állni a talpán, de hogy mai kadarkáit sokkal tudatosabb koncepció egyszersmind kifinomultabb stílus szerint faragja Vida Péter, az nem is kérdés. Animális, égetett gumis, égetett fás ennek a bornak az illatnyitánya (“rossz hordózás?”). És még: fejlett (palackbukés) aromatika, kevés gyümölccsel. Az alkohol magas, a tannin közepes mennyiségű, a bársonyos minőséget el nem érő, az ízkép vörösáfonyás. Túlérett hangulatú bor. Itt tartottunk 2007-ben. Nyolc év alatt a legtöbbek, így Vida Családi Birtok is óriási fejlődésen ment keresztül, tartsuk ezt észben, ahogy azt is, hogy Pétert 2011-ben Év borteremlőjévé választották. 79 pont.

Vida Családi Birtok – Öreg Tőkék Kadarkája 2003

A 2003-as évjárat, mint ismert, nem volt valami könnyű – mondják azok, akik azt személyesen, borászként átélték. De mondják ezt azok is, kevésbé meggyőzően, akik minderről csak úgy hallomásból, a söntés mellől vagy a WSET-padban ücsörögve értesültek néhány éve, hónapja. Mély illatképű, füstös aromatikájú, rusztikus, darabos összképű ez a tétel. Kadarkaként nehezen értelmezhető. Vörösborként, szivar mellett annál inkább. 84 pont.

Vesztergombi  Pince- Szekszárdi Kadarka 2003

Ennyi tanninnal, ennyi hordós, tölgyes kesernyével értékelhetetlen, nemcsak kadarkaként, vörösborként is.

Takler Pince – Szekszárdi Kadarka 2000

Komponenseiben külön mozgó, atomjaira hullott tétel ez. A fentiekből látszik, hogy a kadarka képes megtartani magát több mint 10 évig, de a 15 már neki is sok. Köszönet ezért a tételért a Takler családnak, mert az ilyenekből érthetjük meg, hol húzódnak a fajta érlelési potenciáljának határai.