Borászok Borásza Top 5: Karner Gábor

Karner Gábor mára az egyik legelismertebb mátrai borásszá vált, köszönhetően töretlen munkájának, szigorú szőlőtermesztési és borkészítési elveinek. A Tavaszföld- és Vitézföld-dűlőből származó kékfrankosai egy új korszak előfutárai. A Mátra újra él, hirdetik Karner borai, és soha nem látott távlatokat nyitnak meg a borfogyasztók, de ne legyünk szerények, a világ számára.

karner-3

Karner Gábor (fotó: innen)

Ha azt kérdezitek, van-e olyan, a Kárpát-medencében foglalkoztatott kékszőlő, amely nemzetközi szinten is tud valami újat és meghökkentőt és zseniálisat mutatni, akkor részemről nem is kérdés, hogy az a kékfrankos. Akár Sopron csillámpalájáról és gneiszéről, akár Szekszárd agyagos homokjáról, homokkövéről, Eger riolittufájáról és mészkő márgájáról, mi több a Mátra andezitjéről és barnaföldjéről essék szó, a kékfrankos mindig hasonlíthatatlan és megdöbbentően izgalmas formát képes hozni. Ha hazautazom, még Csongrádon is találok olyan homoki kéket, amit öröm fogyasztani.

Épp ezért nem mondanám azt, hogy ezen vagy azon a borvidéken inkább van helye a kékfrankosnak, a magam részéről bőségesen megelégszem a puszta ténnyel, hogy van itt nekünk egy egészen rendkívüli szőlőfajtánk, melyet ugyan a – Tompa Doctor szavajárásával élve – “borendszerváltás” előtti éra teljességgel igyekezett lealjasítani és megfosztani mindennemű presztízsétől, de amely – hála a családi borászatok kompromisszumot nem tűrő munkájának – újra képes olyat mutatni, aminek tán még Blaufränkischland is felállva tapsol.

karner-1

Karner Gábor ’99-ben kezdte el építeni birtokát Szücsi határában, magas minőség elérését célzó, megsüvegelendően szilárd elhatározással. Mára nem egész 6 hektrányi szőlőterület tulajdonosa, amely olyan dűlőket foglal magában, mint a Vitézföld vagy az élet kezdetének, az újjászületésnek üzenetét hordozó Tavaszföld. “Uj ígéret ez” – hogy a dologból a lírát sem kihagyva, Adyval éljünk.

Aki ismeri Karner munkásságát, eljárt anno a Tőkések és barátaik elnevezésű, mátraaljai termelők kóstolóira, később a Terra Hungarica rendezvényeire, vagy megfordult már személyesen magánál a borásznál, tapasztalhatta, hogy kékfrankosai határozottan felfelé ívelő tendencia szerint változnak évről évre. A korábbi, az optimálisnál tovább héjon áztatott, ezért kiugróan cseres, a 3000 tőke/hektáron kevesebb mint egy kiló/tőke hozamkorlátozással rághatóan sűrű textúrájúra sikerült kékfrankosok az újabb időkben megtalálták egyensúlyukat. Komplexek, koncentráltak maradtak, de már kiforrott tanninmenedzsmentről tanúskodnak, aromaprofiljuk kivált hűvös hangulatú, fanyar kék gyümölcsös, és a Mátra édeskés-sós-köves – andezites – ásványosságában bővelkednek.

karner-2

Nem mondom, hogy kimondottan miatta – mert Losonci Bálint kék- és magyar frankos kísérleteinek ebben éppen olyan nagy szerepe volt –, de erősen a Karner-kékfrankosoktól inspirálva kezdtünk el mi is kétféle, tavalyi telepítésű klónt nevelgetni a gyöngyöspatai Gereg-dűlőben. Kezdtünk, hát… fogalmazzunk úgy, hogy mind a pályázat, mind a pince, mind a szőlőterület Páger Matyi barátom érdeme, nekem csak van egy dedikált metszőollóm szegre akasztva a gádorban. Amit nem leszek rest most hétvégén is használni!

Hogy ki lesz idén a Borászok Borásza, az az április 24-i díjátadón kiderül. Hajrá Gábor!