Megtaláltam az elmúlt évek egyik legjobb olaszrizlingjét

És sajnos nem magyar. Pedig nem győzöm eleget hangsúlyozni, hogy úgy a fajtában, mint annak honi produktumaiban is töretlenül hiszek, veszem, iszom, ajánlom. Azonban faktum: a minőség terén óriási a szórás, és bizony rendesen bele kell hogy ássa magát a témába az ember, ha rá kíván lelni a magyar olaszrizlingek azon 15-20%-ára, melyek fogyasztása igazán élményszámba megy.

Van ez a borklubunk, korábban említettem már. Általában a L’Enoteca pincéjében szoktunk összeülni, a legutóbbi azonban rendhagyó, egyszersmind szűk körű est volt, melynek helyszínét az Eiffel téri nU Bisztró biztosította. Az olaszrizling pedig, amely a fajta tekintetében életem eddigi legnagyobb borélménye volt, a cseh Reistentől származik. A pincészet 1991-ben alapult s túlnyomórészt – ahogy ők fogalmaznak – “mediterrán típusú” fehérborokat készítenek pavlovi birtokközpontjukban, évente 20-30 ezer palackkal.

Be kell valljam, a cseh borkultúráról én nem sokat tudok. Viszont a Borravaló.hu-n és a régi Művelt Alkoholistán találtam egy-egy cseh boros beszámolót, melyekben akadnak azért olyan kapaszkodók, mint hogy “az Ausztriával határos morvaországi dűlőknek kitűnőek az adottságaik, elvben éppolyan zamatos és finom rizlingeket és egyebeket lehet készíteni ott, mint mondjuk a Weinviertelben” (Albert gazda), vagy hogy Morvaországban “több mint 16 ezer hektáron termelnek szőlőt, erre van a cseh ültetvények 96 százaléka” (Steviekraft).

rizlink-vlassky (3)

Fotó: innen.

Szóval Morvaország. A Reisten olaszrizlingje ezen belül is a Paláva régióból származik (nota bene: nem összekeverendő a paláva nevű szőlőfajtával, ami a piros tramini és a Müller-Thurgau keresztezése), ahol rendkívül meszes termőterületeken művelik a szőlőt, de van itt agyag is, sőt állítólag lösz is.

Hegyi úr, aki a bort az estre elhozta, azt mondja, errefelé a maradékcukor szinte állandó jelenség, ahogy a kései szüret és a sokszor szilánkos, vágó savak is.

Kóstolási jegyzet

Vinařství Reisten – Ryzlink vlašský Classic 2011

Illata intenzív, tiszta, a pattintott köves hangulat citrusokkal, vakolattal, magnéziummal, kései körtés jegyekkel vegyül. A korty nagyon körtés, nagyon sós. A savak gyönyörűen vibrálnak, a cukor valahol 5 gramm környékén mozog, a test a közepesnél valamivel teltebb, de az alkohol optimális; összességében egy kikezdhetetlen egyensúlyú, elegáns, sok-sok frissességgel örvendeztető, hosszú lecsengésű, zamatos bor, a végén rengeteg citrussal és sóval. 87 pont.

Hogy miben tér el a magyar olaszrizlingek többségétől? Ízmélységében mindenképp. Ha ellátogatunk a pince honlapjára, olvashatjuk is, hogy komoly hozamkorlátozással dolgoznak. Aztán: kései szüret ide, maradékcukor oda, a bor nem farnehéz, sőt, 3 éves létére rendkívül frissnek hat – ez mondjuk leginkább a meszességre vezethető vissza. A többi benyomás egzaktul már nehezen mondható el. Nem tudom, kapható-e valahol ez a bor, mindenesetre ha a Reisten nevével  borboltban, borkiállításon találkoznátok, nyugodtan tegyetek vele egy próbát.