Akkor most lesz Nemzeti Italbolt vagy nem lesz?

A reggeli zöld teámat kavargatva az első hír, ami velem szembejött a neten, az volt, hogy a dohány után a következő évtől az alkoholkereskedelem is állami felügyelet alá kerül. Őrület, gondoltam, de a kormányszóvivői iroda most azt mondja, nyugodjon le mindenki, ilyesmiről szó sincs.

nemzeti-alk-bolt

Igen, az egy paint-kérdőjel.

A Napi Gazdaság nevű online gazdasági lap – tudjátok, ahol szerkesztő és újságíró egyaránt elemi matematikai nehézségekkel küzd időnként – tegnap 23:00 óra óta azzal sokkolja az internet népét, hogy az alkoholkereskedelem fölött is ezentúl a kormány kíván őrködni. “Lapunk úgy tudja, hogy az eddig még csak elképzelés szintjén létező koncepciót véglegesítették, annak megvalósításáról pedig már el is kezdődtek az egyeztetések a piac szereplőivel. Információink szerint a tervezetet a trafikokéhoz hasonlóan alakítják ki, tehát törvényi szinten rögzítik a szeszes italok árusításának szabályait. Az is biztosnak tűnik, hogy a dohányboltok monopóliumával megegyező módon jövőre kizárólag az erre létrehozott, az állam által előzetesen engedélyezett italüzletekben kapható majd alkohol” – írta mindezt a nullákkal hadilábon álló kormányközeli újság.

A Facebookon a délelőtti órákban rengeteg felháborodott szakmabeli véleményével lehetett találkozni, akik döbbenten álltak az eset, vagy hát legalábbis az úgynevezett hír előtt.

Délben már Gazda Albert is kikelt magából a Cinken: “El tudjátok képzelni, hogy a Bortársaság, a Radovin, a Csakajósör vagy a Whiskey.net nemzeti italboltként folytatja, valami undorítóan lószarbarna matrica alatt és bedeszkázott kirakatok mögött?”

Persze azt még Gazda is elismeri, hogy a nemzeti italkereskedelem északon, például a svédeknél klasszul működik (Svédország mellett egyébként Norvégiát, Finnországot, Dániát, Izlandot, Kanadát, Új-Zélandot és Ausztriát hozza fel követendő példaként vonatkozó cikkében a Napi Gazdaság, ahol csak az erre kijelölt, speciális üzletekben kapni alkoholos terméket), de hozzáteszi:  “a pálinka-, sör- és borkészítésnek és -kereskedésnek van kultúrája, ami a rendszerváltás óta eltelt bő két évtized alatt szépecskén szárba szökkent, és minden nyűg és nyavalya ellenére elég klasszul működik. Hogy csak a kiskereskedelemre szűkítsem a téma témázását: menő és értékes brandek jöttek létre, amelyek felkészültségüknek, rugalmasságuknak és most már rutinjuknak is hála nyugat-európai színvonalú melót végeznek, másképpen mondva, 21. századi levegőt csempésznek a nyomorult magyar mindennapokba. Még egyszer: ez egy látványosan és izgalmasan színes világ, amit egy ostoba mozdulattal szétcseszni gazemberség lenne. 

Egzaktabbul: “valami olyasmi lenne ez, mintha egyik pillanatról a másikra bezárnák az összes mozit meg színházat, azzal, hogy innentől csak ugyanazon cégérek alatt szabad vetíteni ugyanazokat a filmeket, játszani ugyanazokat az előadásokat.” – írja a Cink szerkesztője.

Az üggyel természetesen majd’ minden orgánum, így a 444.hu is foglalkozott a délelőtt folyamán. A lap megkereste a kormányszóvivői irodát, hogy igaz-e a hír, ahonnan ezt a választ kapták: “Az alkoholtartalmú italok kereskedelmének ügyéről a kormány nem tárgyalt, előterjesztés nem készült és nincs a kormány napirendjén”

Gíró-Szász András kormányszóvivő egyébként már márciusban “sajtókacsának” nevezte a hírt, miszerint a kormány az alkoholkereskedelem államosítását tervezné.

Most akkor mi van?