Őszköszöntő Hagymási vörösek

Nagyon úgy tűnik, hogy már most, augusztusban elbúcsúzhatunk a nyártól. Az előrejelzések szerint ugyanis a hőmérő higanyszála nemigen fog már a napozós, fürdőzős optimumra kúszni. Bár lehet, csak én vagyok olyan puhány, hogy huszonpár fokban nincs ingerem a Balatonra. Esténként mindenesetre inkább valami könnyed vöröshöz nyúlok mostanában, mint egy laza fröccshöz.

Nem mondom, hogy nem szerettem ezt a nyarat, bár tény, az augusztusra betervezett balatoni kempingezésből és strandolásból, ami számomra az egész év megkoronázása, nem lett semmi. Helyette túrázgattunk, lovagoltunk, vagy ha a tartósan esős és hűvös  idő már végképp a négy fal közé szorított bennünket, pótoltunk néhány kötelezőt könyvekből is, filmekből is. De tulajdonképpen ezzel sem volt nagy baj.

A múlt hétvégén egy barátom tanyáján vendégeskedtünk, ahol sok szabadtéri programban, így szalonnasütésben is részünk lehetett. Már az első estén, mikor a tüzet megraktuk s a nyársakat fölé lógattuk, a muscat ottonel fröccsömet kortyolgatva keserűen konstatáltam, ez a könnyed, híg ital egyáltalán nem esik jól. Vörösbort kellett bontanunk, mert hideg volt és fáztunk. Szerencse, hogy két Hagymási-bort, egy kékfrankost és egy bikavért magammal vittem a tanyatáborba, s a belső fűtést ezzel többedmagamnak biztosíthattam.

Kóstolási jegyzet

A Hagymási pince borairól nemrégiben írtam néhány sort, s már akkor jeleztem, rövidesen beköszönök a folytatással is. Nos, ezúttal az egri pince 2009-es Bikavérét és 2011-es Kékfrankosát töltöttem pohárba a tűz mellett. Egy külföldi szakírók társaságában idén tavasszal elköltött borvacsorán már volt szerencsém hozzájuk, s a tetszésemet már akkor elnyerték, ahogy az egész asztaltársaságét is. A gyümölcsösséget, a hordóhasználatot, az elegáns szerkezetet dicsérték a kollégák, mely erények ezúttal is visszaköszöntek a borokból a tűz fölött sercegő szalonna mellett.

Hagymási Pincészet – Hempergő 2011

Illatában a kék bogyós gyümölcsök, valamint a kék szirmú virágok jegyei kavarognak. Ezek ízben is visszaköszönnek, egy finom étcsokoládés, sós színezettel kiegészülve. A szerkezet elegáns: az alkohol nem “szalad” (13,5%), a test közepesen telt, a csersavak finomak, érettek. Nem nehézkes, de tartalmas vörösbor, amiből könnyen csúszik egyik pohár után a másik. 83 pont.

hagymasi-bikaver

Hagymási Pincészet – Egri Bikavér 2009

Hibiszkusz, goyi, szegfűbors az illatképben, míg a kortyban inkább a kék és piros bogyós gyümölcsök aromái dominálnak. A lecsengésben kapunk még egy adag fűszert koriandermag és szegfűbors formájában. Könnyed, játékos bikavér közepesen telt testtel, életerős savakkal, viszonylag alacsony alkoholtartalommal (12,5%). Ez sem az a fajta bor, ami megmelegedne az ember poharában, a sült kolbász mellett meg pláne hamar kiürült a palack. 83 pont.

hagymasi-hempergo

***

Néhány infó a Hagymási Pincészet termőterületeiről:

Négy nagyobb, 5-8 hektáros tömbökben helyezkednek el szőlőterületeik, melyekből kettő kiemelendő. Az egyik a Kis-rózsás-dűlő, mely Egertől mintegy 8 kilométerre nyugati irányba található, az Egerszóláti Hegyközség területén belül. Az államosítások előtt az Érsekség tulajdonában volt. Mérete 5,4 hektár, tengerszint feletti magassága 252 méter. Fajtái: olaszrilzing, rajnai rizling, syrah, kadarka P9 (alacsony kordon), ménesi kadarka (bakművelés). A teljes területen 2004-ben végezték el az újratelepítési munkálatokat. . Talaja vulkanikus eredetű, jól munkálható, magas mésztartalmú riolittufa. A syrah enyhe lejtésű,délnyugati fekvésben, míg a többi erős lejtésű déli, dél-nyugati fekvésben található.

A Hagymási Pincészet másik fontos területe az Új-fogás-dűlő. Ezt Egertől 1,5 kilométerre nyugati irányban, az Egri Hegyközség területén belül találjuk. Az államosítás előtt az egyház tulajdonát képezte, majd az egri termelőszövetkezet telepítette be rizlingszilváni, illetve leányka fajtákkal. Mostanáig tisztán fehérboros dűlőként tartották számon, melyből a Hagymási Pincészet 6,2 hektárnyit birtokol. Tengerszint feletti magassága 277 méter. Enyhe lejtésű, keleti kitettségű, melyet agyagbemosódásos barna erdőtalaj takar. A terület teljes rekonstrukciója folyamatban. A teljes fajtaváltás után nem marad 100%-os a fehér fajták aránya, így az olaszrizling, leányka, chardonnay, rizlingszilváni, furmint és szürkebarát fajták mellett, a jövőben kadarka (2015), kékfrankos (2016), cabernet sauvignon (2016), cabernet franc (2015) és syrah (2014) fajták is telepítve lesznek a területen.

Még több infó a pincészetről itt.