Magyarország elbukta a Nagy Pálinkaharcot

A második Orbán-kormány szimbolikus intézkedéseinek egyike kudarcot vallott. Nincs ugyanis olyan megoldás, amellyel egyszerre lehetne jövedékiadó-mentesen, és egyben az európai uniós jognak is megfelelve pálinkát főzni Magyarországon.

palinka-2

fotó: Bánáti Balázs

Vámosi-Nagy Szabolcs, az EY globális tanácsadócég adószakértője az adózási szabályokat figyelembe véve mondta ezt a Távirati Irodának, miután az Európai Unió bírósága csütörtöki ítéletében kimondta: ellentétes az uniós joggal a házi pálinkafőzés adómentessége.

Jogszerűtlen a jövedékiadó-mentesség

Az ítéletről kiadott sajtóközlemény ismerteti, hogy az uniós jog szerint a pálinka esetében a tiszta alkohol hektoliterére minimum 550 euró (mintegy 168 ezer forint) jövedéki adót kell kivetni, és azokra a párlatokra adható adókedvezmény, amelyet a gyümölcstermesztők a saját gyümölcsükből saját fogyasztásra szeszfőzdében főzetnek, és ez nem lehet több háztartásonként 50 liternél, tiszta szeszben mérve. Ezzel szemben Magyarország a gyümölcstermesztő által főzdében főzetett, saját fogyasztásra szánt pálinkára legfeljebb 50 literig 0 forintos jövedéki adót vetett ki, amit a bíróság gyakorlati értelemben adómentességként értelmezett, az ugyanilyen célra otthon főzött pálinka esetében pedig konkrétan kimondta annak adómentességét. Ítéletében a bíróság arra a következtetésre jut, hogy Magyarország a kérdéses párlatfőzésre és pálinkafőzetésre az uniós jog által meg nem engedett, túl nagy adókedvezményt adott. A vonatkozó irányelv tételesen meghatározza, milyen esetekben adható adómentesség, és ez alapján nem jogszerű, hogy Magyarország a házi, saját célú pálinkafőzést maximum 50 literig jövedékiadó-mentessé tegye – közölték.

Előre tudhattuk

Vámosi-Nagy szerint előre tudható volt, hogy a magyar szabályozás nem összeegyeztethető az európai uniós joggal, és nem is tud olyan adózási megoldást, amellyel jövedékiadó-mentesen, az európai uniós jognak megfelelően lehetne pálinkát főzni Magyarországon.

Bezzeg a csehek

A szakértő emlékeztetett arra, hogy Magyarország uniós csatlakozási tárgyalásain, az 1990-es évek közepén az adó fejezet tárgyalásakor az ország megpróbált mentességet, de legalábbis átmeneti jövedékiadó-mentességet szerezni, de végül ezt nem sikerült elérni, míg például Csehországban a házi sörfőzés mentességet élvez.

A VM számított erre

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter egy csütörtöki sajtótájékoztatón jelezte: az európai bírósági döntés nem érte váratlanul a kormányt, a részletes ítélet és indoklás ismeretében a Vidékfejlesztési Minisztérium az adóügyeket is felügyelő nemzetgazdasági tárcával közösen fog kidolgozni egy jogi megoldást. „Biztos vagyok abban, hogy egy precíz jogi munkával át lehet hidalni a különbségeket” – fogalmazta meg reményét a miniszter, hozzátéve, hogy az unióban talán a szlovén pálinkafőzési szabályozás áll a legközelebb a magyarhoz.

A Pálinka Nemzeti Tanács tanulmányozza az ítéletet

A Pálinka Nemzeti Tanács – melyet korábbi cikkünkben az egyik legismertebb párlatszakértő, Petzold Attila élesen bírált – egyelőre tanulmányozza Európai Unió bíróság csütörtöki ítéletét. Minderről Dull Péter, a Pálinka Nemzeti Tanács titkára tájékoztatta csütörtökön Távirati Irodát, miután Magyarország számára a házipálinka-főzéssel kapcsolatban elmarasztaló ítéletet hozott az Európai Unió bírósága.

A testület titkára elmondta: tavaly 744 ezer hektoliter fok pálinka készült a kereskedelmi főzdékben. Ez mintegy 1,5 millió liter 50 fokos pálinkának felel meg. A múlt évi mennyiség mintegy 15 százalékkal volt kevesebb ezen a területen, mint az a 2012-ben előállított kereskedelmi forgalomba került pálinka mennyisége. Tavalyelőtt 881 ezer hektoliter foknyi mennyiségű pálinkát főztek a kereskedelmi főzdékben.

A bérfőzés mennyisége a múlt évben elérte a 8,25 millió hektoliter fokot, ami mintegy 16,5 millió liter 50 fokos párlatnak felelt meg. Tavalyelőtt a bérfőzött párlat mennyisége Magyarországon 5,93 millió hektoliter fokot tett ki, ami mintegy 11,8 millió liter 50 fokos párlatnak felel meg. Ez  30 százalékos növekedést jelentett a bérfőzés területén egyik évről a másikra.

A testületnek a magánfőzés, a házi párlat előállításának eredményeként keletkezett pálinkamennyiségről nincsenek adatai. Az adóhatóságnál a múlt évben az 50 litert meghaladó házipárlat-főzésből származó párlat mennyiségére mindössze 213 litert jelentettek be.

Dull Péter mindehhez még annyit tett hozzá, hogy 2012-ről 2013-ra 3,5 millió hektoliter fokkal – azaz mintegy 7 millió literrel – csökkent az összes szabad forgalomba (azaz kereskedelmi forgalomba) bocsátott égetett szesz mennyisége Magyarországon.

Szerkesztve a Távirati Iroda hírközlése alapján.